Óriási sikert aratott a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A két társulat együttműködéseként Kocsis Zoltán vezényletével Juronics Tamás rendezésében Straninsky: Orpheus/Bartók: A fából faragott kirányfi című előadást tekinthették meg a nézők. Óriási sikert aratott a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A két társulat együttműködéseként Kocsis Zoltán vezényletével Juronics Tamás rendezésében Straninsky: Orpheus/Bartók: A fából faragott kirányfi című előadást tekinthették meg a nézők, akik percekig zúgó kitartó tapsviharral jutalmazták a művészek munkáját.

« Tartalom * Szereposztás * Galéria »

Kocsis Zoltán a közelmúltban A fából faragott királyfit már új ruhába öltöztette. „Bartók természetköltészete és hangszerelő művészete teljes pompájában áll előttünk. Kocsis hajszálpontos olvasata, melyben a komplex partitúra minden részlete hallhatóvá válik, végképp meggyőz arról (ha még bárkinek is szüksége volt meggyőzésre), hogy a táncjáték semmiben sem marad el a szenzációsabban »modern« Csodálatos mandarin mögött, sőt filozófiai mélységben talán még túl is szárnyalja a későbbi pantomimot, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy drámát hallunk” – olvashattuk a mű új felvételéről írt egyik beszámolóban.

Juronics Tamás koreográfusként nem először foglalkozik A fából faragott királyfival. Egy korábbi koncepciója kapcsán így nyilatkozott: „Amikor klasszikus művön dolgozom, mindig ugyanúgy járok el. Először szinte lecsupaszítom a szerkezetig, az előtűnő vonalakra pedig ráteszem az új képi világot és a mozgásrendszert. A fából faragott királyfi végkicsengése, a meseszerű idill számomra korántsem egyértelmű. Hanem nagyon is kérdőjelesnek, amolyan tudatos szerzői önbecsapásnak érzem. A Tündér nem a hétköznapi szerelem világát képviseli, ez más. Ez a művészszabadság, az elemelkedés, a repülés, a színözön. Mindaz, amit a másik pólus, a valóságosan létező világ nem tud.’

A koncert egy különleges, Magyarországon alig-alig játszott Sztravinszkij-balettel, az 1947-ben befejezett Orfeusszal indul. Az európai zenetörténet korai Orfeusz-adaptációihoz visszanyúló kompozíció hallatlanul izgalmas lehetőségeket kínál – karmesternek és koreográfusnak egyaránt – a Monteverdi-zene inspirációjának felfedeztetésére.

Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Orpheus / A fából faragott királyfi

Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója
Stravinsky: Orpheus / Bartók: A fából faragott királyfi

Tartalom

Orpheus az egyik legösszetettebb mitológiai hérosz, aki lantjával képes volt befolyásolni a Természet rendjét. Még az Alvilág őrzőit is meg tudta babonázni, és alászállva megkeresni halott szerelmét Eurüdikét. Ám a feltételt, mellyel felhozhatta volna az élők közé, nem tudta betartani. Hiszen nem bírta ki, hogy ne nézzen hátra kedvesére a kivezető úton. Bizonytalan volt, hogy követi-e? Vagy türelmetlen a vágytól? Milyen férfiúi erény híján volt a híres lantos? Stravinsky balettzenéje éteri hangokon szólaltatja meg a művész pokolbéli utazását.

Balázs Béla történetében a két fiatal szerelme nagyon komoly küzdelmek árán tud csak beteljesedni. A Tündér varázslatával a Természet erői állják útjukat, hogy mindaddig ne lehessenek egymáséi, míg meg nem tisztultak a sok talmi külsőségtől, azoktól melyek eltakarják igazi értékeiket. Bartók zenéje emeli filozófikus szintre ezt a tanulságos mesét, melyben a fájdalmas önmagunkba nézés útján juthatunk el a legtisztább szerelem eszményéhez.

Szereposztás

Orpheus: Horváth M. Gergő

Eurüdiké: Hortobágyi Brigitta

Halál Angyala: Zsadon Flóra

Hadész: Tarnavölgyi Zoltán

Továbbá: Czár Gergely, Csetényi Vencel, Fehér Laura, Finta Gábor, Hajszán Kitti, Kiss Róbert, Májer Gábor, Markovics Ágnes, Szarvas Krisztina, Tóth Andrea

Királyfi: Czár Gergely

Királylány: Szarvas Krisztina

Tündér: Hajszán Kitti

Fabáb: Finta Gábor

Továbbá: Csetényi Vencel, Fehér Laura, Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Májer Gábor, Markovics Ágnes, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea, Zsadon Flóra

Zene: Igor Stravinsky, Bartók Béla

Fény: Stadler Ferenc

Videó: Zengo

Díszlet-jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Juronics Tamás

Galéria

[Megtekintés PicLens-el]

123►

BEMUTATÓ: 2012. FEBRUÁR 24.

Az irodalomkritika Hedda Gablert a „női Hamletként” tartja számon. Ibsen szerint „Hedda számára az élet komédia, melynek nem éri meg kivárni a végét”. A gyönyörű, erélyes, büszke Hedda a biztonságos életért, a nyugodt, fényűző életmód kedvéért hozzámegy az átlagos, megbízható, de legkevésbé sem briliáns professzorjelölthöz, Jørgenhez. Megfeneklett kapcsolatukba hirtelen betoppan egy harmadik, a múltból felbukkanó idegen, Ejlert, aki tükröt tart elébük, megidézi egykori, titkokkal terhes közös múltjukat, és kibogozza viszonyukat. Az asszony rajong a nagy, végletes gesztusokért, céljai és indítékai sajátos logikát követnek. Semmilyen eszköztől nem riad vissza annak érdekében, hogy irányítása alá vonja a körülötte élő férfiak életét. Ejlert szakmájában és magánéletében is riválisa lesz Jørgennek…

Henrik Ibsen (1828-1906) nemcsak a polgári élet hétköznapi katasztrófáinak első nagy drámai ábrázolója volt, de egyúttal a nőalakok, a női sorsok specialistája is. A szerző a megértés és a megérteni vágyás, nem pedig a morál felől közelített alakjai felé, s nem riadt vissza olyan helyzetek elemzésétől sem, melyek közfelháborodást váltottak ki.

[Megtekintés PicLens-el]

1234►

A shakespeare-i történet az 1950-es évek közepén játszódik New York West Side negyedében, ahol két egymással rivalizáló banda szeretné megszerezni a környék feletti egyeduralmat. A második generációs amerikai kamaszok csapata, a Jets, és a Puerto Rico-i emigráns fiatalok, a Sharks közötti feszültség a végsőkig fokozódik. Mindennaposak az utcai összetűzések, és kitörni készül a bandaháború. A két klán vezetői találkozóra készülnek, ahol megbeszélhetik egy utolsó nagy összecsapás részleteit. A győztes mindent visz – ez a jelszó. Csakhogy a szerelem beleavatkozik az eseményekbe. A Jets egyik tagja, Tony ugyanis szemet vet a gyönyörű Mariára, kinek bátyja Bernardo, a Sharks vezére. Szerelmük – akárcsak Rómeó és Júlia történetében – tragédiába torkollik. A mű drámai témája, kifinomult zenéje, nagyszerű táncjelenetei miatt és amiatt, hogy jelentős társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet, az amerikai musical-színház egyik sarkkövévé vált.

Leonard Bernstein (1918- 1990) a West Side Story című musical mellett több zongoradarabot, kamarazenei művet, szimfóniát, balettzenét, színpadi- és filmkísérőzenét is komponált. 1958-tól tizenkét éven át a New York-i Filharmonikusok vezető karmestere volt. Előszeretettel vezényelte Brahms, Mahler és Copland műveit. Legismertebb művei: Jeremiah, The Age of Anxiety, Wonderful Town, Candide, Mass, „Kaddish”, Opus One és a Quiet Place.

A műből nagy sikerű film is készült 1961-ben Jerome Robbins és Robert Wise rendezésében, Natalie Wood, George Chakiris és Richard Beymer főszereplésével. Leghíresebb hangfelvételén Mariát Kiri Te Kanawa, Tonyt José Carreras énekli.

Az előadás a Music Theatre International (421 West 54th Street New York 10019, tel: 212-541-4684) szíves hozzájárulásával jött létre.

1. szereposztás

[Megtekintés PicLens-el]

123►

2. szereposztás

[Megtekintés PicLens-el]

123►

Frank éppen új városba készül költözni feleségével, Claudiával és felnőtt fiával, Andreas-szal, amikor élete első szerelme bekopog az ajtón. Huszonnégy éve nem látták egymást. Romy Vogtländer azonban nem baráti látogatást kíván tenni. A férfi egykor örök szerelmet esküdött neki, és most azért jött, hogy Frank beváltsa ígéretét. Romy a fejébe veszi, hogy megküzd Frank jelenével, az eltelt huszonnégy év „termékével”: a férfi családjával.

Roland Schimmelpfennig ma a világszerte legtöbbet játszott kortárs német drámaíró. 1967-ben Göttingenben született. 1990-ben a müncheni Otto Falkenberg Schule rendezői szakán kezdte meg tanulmányait. A diploma megszerzése után a müncheni Kammerspiele rendezőasszisztense, majd ezt követően a művészeti vezetés tagja. Jelenleg a hamburgi Deutsches Schauspielhaus és a berlini Schaubühne házi szerzője. Magyarul is játszott drámái: Push Up 1-3; Az arab éjszaka; Előtte-utána; Nő a múltból; Berlin, Greifswalder Strasse; Látogatás apánál; Az állatok birodalma; Golden Dragon. Ezekből négyet Bodolay Géza mutatott be először Magyarországon.

[Megtekintés PicLens-el]

12►

Egy civilizáció romjain tengôdô, életben maradásáért küzdô, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtetô érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törôdik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetôségeikrôl, emberi mivoltukról.

Juronics Tamás A híres középkori versgyűjteményt Carl Orff (1895-1982) immár 65 éves kantátája tette korunkban különösen népszerűvé. Az antológia sokáig lappangott, csak 1803-ban került elô a benediktbeureni kolostor könyvtárából. S mivel a helység latin neve Bura Sancti Benedicti, innen ered a Carmina (dalok) szó után a Burana jelzô. Felfedeztetése után nem azonnal jelent meg – szabadszájúsága ezt még ama felvilágosult korban is megakadályozta – hanem csak fél évszázaddal késôbb.

Mi is ez a gyűjtemény? Középkori, latin nyelvű diákdalok nagy válogatása, melyben éppúgy megtalálhatók a szerelmi dalok, mint a moralizáló természetűek, a szatirikusak, mint a paródiák, s azok a versezetek, melyek talán a leghíresebbek: a kocsmai énekek, pompás bordalok, a világra fittyet hányás azóta is élô költôi mintái. Ó, Fortuna, hűtlen Luna, állhatatlan, csalfa Hold! Olykor megversz, olykor kedvelsz, nem jut hozzám bú és gond; Jöjj, Nap fénye, melegíts, aranyszínű, tiszta, új életet telepíts, jókedvet hozz vissza. Ifjak, lányok, asszonyok a szerelmet várják, és a földön mindenütt minden ember keresi a párját. Nézz már rám, ég a szám, ifjú szívem rád vár. Nem szán engem a világ, nem tart senki számon, mindhiába keresem, várom én a párom. Mindig árván él a lány. Jókedvére hol talál? Éjjel százszor könnyet ejt, bús sóhaj száll. Árva szíve társra vár. Mint bimbós rózsa, vár a szép leány. Új vágy ég szemén, sóhaj száll ajkán. Egy a sorsunk: nyögve hordunk mindent, mit bús végzet ád, s bajban, jajban, síró dalban visszavárunk, Fortunánk!

[Megtekintés PicLens-el]

12►

Petr Zelenka forgatókönyvírás és dramaturgia szakon végzett a prágai Filmakadémián. Első filmjét 1993-ban forgatta A lakat címmel. 1997-ben mutatta be Gombdili című filmjét, amellyel megnyerte a legrangosabb cseh filmes díjat, a Cseh Oroszlánt (legjobb forgatókönyv, legjobb rendezés, legjobb film, legjobb mellékszereplő).
2002-ben készült filmje, a A sátán éve Karlovy Vary-ban a Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját kapta.

A Hétköznapi őrületek első színműve, a prágai Dejvické Színház megrendelésére írta, és saját rendezésében mutatta be 2001-ben. Mint a legjobb új cseh dráma, a darab megkapta az egyik legrangosabb színházi elismerést, a színikritikusok Alfred Radok-díját.

Felhívjuk Tisztelt nézőink figyelmét, hogy a február 9-i előadáson jeltolmács közreműködik!

[Megtekintés PicLens-el]

123►

BEMUTATÓ: 2011. DECEMBER 2.

Az 1986-os Macskafogó című rajzfilm mit sem veszített népszerűségéből az évek során. Most a kultuszfilmmé vált alkotás színpadi változatában követhetjük nyomon a macskák és egerek között zajló véget nem érő gengszterháborút. Grabowski, a kiégett egér titkos ügynök, a macskák réme, önként vállalt száműzetése után elindul Pokióba, hogy megmentse az egértársadalmat – és persze kiszabadítsa az Elnök elrabolt leányát. A macskaszindikátus vezére azonban bérgyilkos patkánykommandót küld Grabowski után, s ezzel kezdetét veszi a nagy üldözés, kivirágzik a szerelem, s csodás, macska-egér harcot nem ismerő barátságok is kialakulnak. Feltűnnek a jól ismert arcok: a vérszomjas Mr. Tájföl, a mindig szolgálatkész, ám balszerencsés Safranek és a trombitavirtuóz Lusta Dick is.

[Megtekintés PicLens-el]

12►

A Salle le Peletier-nek azonban volt egy lelkiismeretes kottatárosa és egy segítőkész súgója, akik a tűzből kimentettek minden partitúrát, iratot, könyvet és plakátot. Harminc évvel később egy francia zenetudós, akinek passziója volt zenei könyvtárakban elveszettnek hitt kottákra vadászni, rálelt a Don Sanche partitúrájára. A kotta
tehát megkerült, az új bemutató azonban még váratott magára…

Közreműködők:

a Szegedi Szimfonikus zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara

[Megtekintés PicLens-el]

12►