Dusha Fotó

2010: A leglátogatottabb SZIN fesztivál éve

admin — Sun, 29 Aug 2010 16:31:57 +0000

A szombati eső ellenére látogatói rekorddal zárult a szervezők szerint a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN): a hazai fesztiválszezon hagyományos záró rendezvényének négy napja alatt 71 ezren szórakoztak az Újszegedi Partfürdőn.

Dusha Béla idén is kint volt, hangulatbarát képei az alábbiakban megtekinthetők!

[Megtekintés PicLens-el]

Hair – Örökzölddel búcsúzott a 2010-es Szabadtéri

admin — Mon, 16 Aug 2010 18:11:56 +0000

Hair, minden idők legnépszerűbb musicalje, mely egy egész nemzedék és a hippi-korszak kultuszművévé vált – rajongóinak száma azóta is csak növekszik. A dinamikus, elementáris táncokra lehetőséget adó művet még sosem mutatták be a Dóm téren. A Hair dalai – így az Aquarius, az I Got Life, a Manchester England England vagy éppen a Let the sunshine in – mindenki által ismertek, így egyértelmű helye van az ország legnagyobb musical-játszó színpadán.

Bagó Bertalan rendező szerint a musical története ma is rendkívül aktuális, hiszen napjainkban is előfordul, hogy egyes csoportok erőszakkal, akár fegyverrel is megpróbálják rákényszeríteni ideológiájukat másokra.

A rendező a hatvanas évek világát szeretné megjeleníteni a színpadon, de az előadás a mai kort és körülményeket is ábrázolja majd. A művész elmondta, hogy a produkció Milos Forman filmjének dramaturgiáját követi, s bár a helyszínek ábrázolása színházi körülmények között nehézséget jelent, némi varázslattal ezt is sikerül megoldani.

A történet és a zene dinamikáját követve lesz, amikor szinte felrobban a hatalmas színpad, s olyan jelenet is, melyben csupán két színész viszi tovább a cselekményt.

A fesztivál műsorán először szereplő darab díszletét Vereckei Rita, jelmezeit Túri Erzsébet tervezte, a koreográfiát pedig Román Sándor – az idén tízéves Experidance vezetője – álmodta színpadra.

A főszerepet, George Bergert Dolhai Attila alakítja, Claude Szemenyei János, Sheila Peller Anna, Jeannie Vágó Bernadett lesz.

Forrás: kultura.hu

Dusha Béla próbákon készült fotói a nézőképekre kattintva kinagyíthatók:

[Megtekintés PicLens-el]

Georges Bizet: Carmen

admin — Mon, 02 Aug 2010 11:24:49 +0000

Az operairodalom talán legnépszerűbb alkotása, amely a legtöbb híres áriát adta a világnak. A francia zeneszerző Georges Bizet életművének legkiemelkedőbb darabja ez az opera, melynek szövegkönyve Prosper Merimée kisregénye alapján készült.

Hatalmas bakelitlemez-tányér forog a színpad közepén egy óriási lemeztűvel, a környezet pedig egy földrengés sújtotta dél-amerikai város, ahol a katonaság tart rendet. Ebben a mai hangulatú világban találkozunk a végtelen nagy szerelemmel, mítoszokkal, megcsalással és az egymás iránti furcsa, erotikus vonzódással – így jellemzi a rendező, Kerényi Miklós Gábor (KERO®), a Budapesti Operettszínház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok idei operáját.

„Élményoperát akarok rendezni, és az érdekel, hogy a közönséget magával ragadja az a Carmen, amit színre viszünk, itt, ma, most” – vallja Kerényi. A rendező szerint óriási szükség van ma arra, hogy az emberek újra elhiggyék, érdemes operába járni! Érdemes, mert élményt nyújt, gondolati kalandra csábít, és legalább annyi örömet okoz, mint a buta tévésorozatok. „A lelki higiéniánk szempontjából fontos: a klasszikus zenével különleges örömökhöz és élvezetekhez juthatunk el. Ellenkezem azokkal az esztétákkal és kritikusokkal, akik az operát olyan szintű produkciónak képzelik, amely csak nagyon kevesekhez juthat el, és ezért nem is tartják fontosnak, hogy sokan nézzék, vagyis, hogy legyen közönsége” – hangsúlyozza Kerényi Miklós Gábor. Hitvallása szerint az operát újra népszínházzá kell tenni. „A Szegedi Szabadtéri Játékok nagy lehetőség, hogy elvarázsoljunk rengeteg fiatalt, operarajongót és olyanokat is, akik nem is gondolták volna, hogy ez a műfaj ilyen fantasztikus hatással bír lenni rájuk” – összegez a direktor.
Kerényi Miklós Gábor operarendezői munkásságát Szegeden kezdte A Macbeth-tel és a Bolygó Hollandival. Tíz éven keresztül volt a Magyar Állami Operaház rendezője, Kossuth-díját is – a Budapesti Operettszínház vezetése mellett – új, kortárs magyar operák bemutatásáért kapta. Mindeközben nevéhez fűződnek az ország legnagyobb nézettségű musicalsikerei, a Romeo és Júlia, a Miss Saigon, az Elisabeth, valamint a jelenleg is három fővárosban (Budapest, Prága, Bukarest) futó Csárdáskirálynő…

Georges Bizet „slágeroperáját” nemzetközi szereposztásban játsszák. A Kesselyák Gergely vezényletével bemutatandó darab címszerepében Mester Viktória lép színpadra, Don José tizedest Arnold Rutkowski alakítja, Micaelát Frankó Tünde, Escamillót, a torreádort Lee Poulis játssza. Mellettük Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Cser Krisztián, Cseh Antal, Bucsi Annamária és Jelena Končar is látható a produkcióban.
Az opera szövegkönyve Prosper Merimée kisregénye alapján készült. Olyan áriákat hallhat majd a szegedi nagyérdemű, mint a Torreádor-dal, Don José Virág-dala vagy a legnépszerűbb: a szenvedélyes cigánylány, Carmen által énekelt Habanera.

Forrás: szegedma.hu

[Megtekintés PicLens-el]

George Bizet
CARMEN
	opera két felvonásban, francia nyelven (magyar szövegkivetítéssel)

	Dóm tér
	SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 2010. július 30.,31.

	Carmen, cigánylány:	Mester Viktória
	Don José, tizedes:	Arnold Rutkowski
	Micaela, parasztlány:	Frankó Tünde
	Escamillo, torreádor:	Lee Poulis
	Remendado, csempész:	Boncsér Gergely
	Dancaire, csempész:	Haja Zsolt
	Zuniga:	Cser Krisztián
	Morales, szakaszvezető:	Cseh Antal
	Frasquita, cigánylány:	Bucsi Annamária
	Mercedes, cigánylány:	Jelena Kočar

Díszlettervező:		Jelmeztervező:
Horesnyi Balázs		Gyarmathy Ágnes
	Karmester:
	Kesselyák Gergely
Koreográfus: Duda Éva
	Rendező:
	Kerényi Miklós Gábor KERO®

Dózsa

admin — Tue, 20 Jul 2010 19:29:45 +0000

– Annyira emberi, ahogy sodródik az eseményekkel Dózsa György! A mélyen hívő, a szegedi főbíró lányába, Pálfy Piroskába szerelmes férfinak esze ágában sincs a király ellen menni, de katonáit hallgatva fölvállalja a nép vezetését. Büntetésként szörnyen megkínozzák, de nem tudják megalázni, mert a szerelmet, az életet is odaadja az ügyért, s így fölmagasztosul. Történelmi hős Dózsa! 1514-ben dőlt el Magyarország sorsa – jelenti ki Vincze Zsuzsa. A Dózsa tánckrónika írója és jelmeztervezője szerint ugyanis ha 1514-ben a Dózsa-féle felkelés miatt Werbőcziék nem hozzák meg a törvényt, miszerint „parasztok, jobbágyok kezébe többet fegyvert nem adunk”, akkor nem következik be a mohácsi vész, nem szakad három részre az ország… Ki tudja, Dózsával milyen irányt vett volna az ország sorsa?

delmagyar.hu

Főpróba

[Megtekintés PicLens-el]

Próba

[Megtekintés PicLens-el]

Ajándékkoncert 2010

admin — Thu, 08 Jul 2010 13:39:43 +0000

Hagyománnyá lett 2003 óta a szegedi szimfonikusok Dóm téri ajándékkoncertje. Minden nyáron valamilyen határozott koncepció szerint állítják össze az ingyenes hangverseny műsorát: tavaly három tenorra építették, előtte a Mozart-, a Bartók- vagy a Kodály-évfordulóhoz választottak darabokat, idén pedig spanyol témájú műsort állított össze az ajándékkoncertek állandó karmestere, Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A zenekar művészeti vezetői tisztét is betöltő direktor hangsúlyozza: a szimfonikusok számára fontos, hogy a Dóm téren egyszerre négyezer emberrel találkozhatnak, ami a koncertévadban nem fordulhat elő.

[Megtekintés PicLens-el]

My Fair Lady – Indul a 2010-es szabadtéri

admin — Sun, 04 Jul 2010 18:23:18 +0000

A júliusi meleggel együtt beköszöntött a Szegedi Szabadtéri Játékok 2010-es idénye is. Az első bemutató a musicalek egy nagy klasszikusa, a My Fair Lady, melyet a közönség Novák Eszter rendezésében láthat július 2 és 11-e között. A My Fair Lady főbb szerepeiben a hazai filmrendezők által jelenleg legfoglalkoztatottabb fiatal színésznőt, Tompos Kátyát, az Örkény István Színház kiváló művészét, Széles Lászlót, a Vígszínház legendás művésznőjét, Venczel Verát, a Madách Színházhoz kötődő közönség-kedvenc Gálvölgyi Jánost, a Katona József Színház vezető színészét, Bezerédi Zoltánt valamint a filmes munkái alapján is egyre népszerűbb, fiatal Szabó Kimmel Tamást láthatják a nézők.
Dusha Béla próbán készült fotói a nézőképre kattintva megtekinthetők.

A nagyon sikeres musicalek sorában is minden valószínűség szerint a MY FAIR LADY hódította meg a legtöbb nézőt. A G. B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített musical ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, s az elmúlt évtizedekben talán nem volt olyan nap, amikor a világ színházaiban valahol ne szerepelt volna műsoron. Akadtak elemzők, akik a varázslatos zenében keresték a titok nyitját, s olyanok is, aki az igazán fordulatos, szellemes történetre szavaztak. Valójában ennek a musicalnek egyetlen elemét se lehet különválasztani, elszakítani egymástól. A nagyszerű zene minden taktusa magávalragadó, s ezzel egyenrangú a történet, s annak szereplői feledhetetlenek: nagyszerű színészi alakításokra adnak lehetőséget.

***

London nagyhírű operaháza előtt, az elegáns közönségnek árul virágot Eliza. Álmai hasonlóak a többi magafajta leányéhoz: meleg szoba, puha ágy, finom ennivaló, s no meg valaki, aki szereti. De még ezek az egyszerűnek tűnő vágyak se látszanak megvalósíthatónak.

A véletlen azonban beleszól Eliza életébe. A “bogaras“, nyelvjárásokkal foglalkozó kutató professzor, Higgins meggyőződése szerint ugyanis a szép, pontos beszéd a kulcsa a társadalmi felemelkedésnek, s egy virágárus leányból is lehet hercegnőt nevelni. A professzor el is kezdi tanítani Elizát, s a leány nagyszerű alanynak tűnik a bizonyításhoz: kitartó, tehetséges. Azt, hogy miként sikerül célt érnie, s hogyan alakul a tanítvány és a professzor kapcsolata, ezt mondja el a sok zenével, szellemes párbeszédekkel, váratlan fordulatokkal teli musical.

Forrás: Magyar Színház

[Megtekintés PicLens-el]

A nagyon sikeres musicalek sorában is minden valószínűség szerint a MY FAIR LADY hódította meg a legtöbb nézőt. A G. B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített musical ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, s az elmúlt évtizedekben talán nem volt olyan nap, amikor a világ színházaiban valahol ne szerepelt volna műsoron. Akadtak elemzők, akik a varázslatos zenében keresték a titok nyitját, s olyanok is, aki az igazán fordulatos, szellemes történetre szavaztak. Valójában ennek a musicalnek egyetlen elemét se lehet különválasztani, elszakítani egymástól. A nagyszerű zene minden taktusa magávalragadó, s ezzel egyenrangú a történet, s annak szereplői feledhetetlenek: nagyszerű színészi alakításokra adnak lehetőséget.***

London nagyhírű operaháza előtt, az elegáns közönségnek árul virágot Eliza. Álmai hasonlóak a többi magafajta leányéhoz: meleg szoba, puha ágy, finom ennivaló, s no meg valaki, aki szereti. De még ezek az egyszerűnek tűnő vágyak se látszanak megvalósíthatónak.

A véletlen azonban beleszól Eliza életébe. A “bogaras“, nyelvjárásokkal foglalkozó kutató professzor, Higgins meggyőződése szerint ugyanis a szép, pontos beszéd a kulcsa a társadalmi felemelkedésnek, s egy virágárus leányból is lehet hercegnőt nevelni. A professzor el is kezdi tanítani Elizát, s a leány nagyszerű alanynak tűnik a bizonyításhoz: kitartó, tehetséges. Azt, hogy miként sikerül célt érnie, s hogyan alakul a tanítvány és a professzor kapcsolata, ezt mondja el a sok zenével, szellemes párbeszédekkel, váratlan fordulatokkal teli musical.

Keresztes Attila – Liliom

admin — Wed, 12 May 2010 15:39:57 +0000

Érvényes, izgalmas, kissé groteszk előadással tette le névjegyét Szegeden Keresztes Attila, aki Molnár Ferenc örökzöldjét, a Liliomot állította színpadra nagy sikerrel a kisszínházban.

Keresztes Attila, a Szatmárnémeti Északi Színház művészeti igazgatója színészcentrikus előadást rendezett. Nincs körhinta, céllövölde, verkli, romantikus padocska, a kisszínházban nem idézik meg a városligeti vurstli ezerszínű, varázslatos világát. A sötét, minimalista színpadképet jegyző Mira Jánosnak egyszerű feladat jutott: egy forgatható nagy fekete dobogó a meghatározó díszletelem – a belőle kiálló hatalmas konyhakés első pillantásra megadja a produkció kissé groteszk alaphangját. Némi színt a jelmezek csempésznek a színpadra: a rendező saját teátrumából hívta a tervezőt, Jeremias Bianca Imeldát, aki korhoz nemigen köthető, inkább a karakterek megformálását segítő ruhákat talált ki. [...]

Forrás: Hollósi Zsolt, delmagyar.hu

[Megtekintés PicLens-el]

Czár Gergely, az évad legjobb férfitáncosa

admin — Thu, 06 May 2010 16:01:44 +0000

Czár Gergely, a Szegedi Kortárs Balett táncművésze kapta az évad legjobb férfitáncosa díjat a Magyar Táncművészek Szövetsége döntése értelmében. Az elismerést a tánc világnapja alkalmából rendezett gálaesten Uhrik Dóra Kossuth-díjas táncművész adta át egykori tanítványának a Pécsi Balett otthonában.

[Megtekintés PicLens-el]

Juronics – A hattyúk tava gyerekeknek

admin — Thu, 06 May 2010 15:48:30 +0000

Csodálatos mese a szerelem erejéről, a gonoszságról és a barátságról. Odett, a szépséges királylány hattyúként él elvarázsolva társaival együtt a tónál. Rothbart, a gonosz varázsló átka súlytja őket, melyet csak egy igaz szerelem képes feloldani. Míg az el nem jön, csupán éjféltől napkeltéig nyerhetik vissza emberi alakjukat. Siegfried, az ífjú herceg egy este társaival az erdőben vadászik. Találkozik Odettel és rögtön egymásba szeretnek. Rothbart azonban mindent megtesz, hogy szerelmük beteljesedését megakadályozza. A szerelmesek hűsége azonban a barátok segítségével legyőz minden akadályt.

[Megtekintés PicLens-el]

Az Aranycsapat

admin — Thu, 06 May 2010 15:41:33 +0000

Kasszasikernek ígérkezik a Szegedi Nemzeti Színházban Fenyő Miklós és Tasnádi István tegnap bemutatott zenés játéka, az Aranycsapat. Az olimpiai bajnoki cím megnyerése után az 1954-es világbajnokságot elveszítő legendás gárdát megidéző musicalt Tasnádi Csaba állította színpadra, aki szerint minden kiemelkedő sportsiker kollektív tudatformáló erő.

[Megtekintés PicLens-el]